Óriási technológiai fejlődés kezdődött az agráriumban pár éve és a folyamat öles léptekkel halad előre; a klímaváltozás és a gazdasági körülmények hihetetlen mértékű kilengései újfajta szemléletet követelnek a gazdálkodóktól. Kölcsey szavaival élve, jelszavaink valának: költséghatékonyság, fenntarthatóság és a zöld célok teljesülése.
◼︎ Mezőgazdaság
A legfontosabb technológiai változás, hogy megjelentek a drónok, amelyek óriási potenciált hordoznak, amennyiben sikerül megteremteni a kiterjedt alkalmazásukhoz szükséges optimális jogi környezetet. Ez sajnos, egyelőre Európa-szinten elég döcögősen megy. Ezek a modern eszközök részei egy nagyobb, komplex rendszernek, amelyet pedig úgy hívnak, hogy precíziós gazdálkodás.
A szemléletmód és a technológia együtt jelenti az utat a költséghatékonysághoz és ahhoz, hogy az élelmiszer-előállítás valóban fenntartható, a környezetet minél kevésbé károsító legyen, hiszen minimális kemikália-használatot követel meg. A kulcsszó az adat.
Gazdálkodás adatalapon
Az agrárium folyamatos digitalizációját több tényező is hajtja előre, ezek pedig elősegítik, hogy minél több gazdaság az adatgyűjtés és az adatalapú gazdálkodás irányába forduljon, mondja erről Dr. Milics Gábor, a MATE tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke.
„Az egyik mozgatórugó – bármilyen furcsán is hangzik – a józan paraszti ész. Adott egy gazdaság, amelynek vezetője rájön arra, hogy ha összegyűjti a tevékenységére jellemző paramétereket, és mérni tudja a beavatkozások végrehajtásának pontosságát, illetve a betakarítási adatokból megállapítja azok eredményességét, akkor kulcsot kap a folyamatos fejlődéshez és fejlesztéshez. Az adatok és információk ismeretében folyamatosan fejleszteni, finomhangolni tudja gazdálkodásának napi gyakorlatát” teszi hozzá.
A másik mozgatórugó az állami szerepvállalás a szántóföldi növénytermesztésben. Jelentős támogatások nyújtásával segíti elő az adatalapú gazdálkodáshoz szükséges eszközök vásárlását, tehát a rendszerbe ezen a szinten az állam is beavatkozik. Ahogy Dr. Milics Gábor mondja, ennek az első köre már lefutott, amikor a gazdák pályázhattak a precíziós gazdálkodáshoz szükséges rendszerekkel felszerelt traktorok, kombájnok és a kompatibilis munkagépek vásárlására. A 2025-ös év újabb mérföldkő lesz, ugyanis ismét megjelennek agrárdigitalizációs pályázati kiírások.
Felhőbe mennek az információk
A szakember arról is beszélt, hogy a nagy gazdaságok már nem feltétlenül lokális, azaz helyi rendszerekben gondolkodnak, elkezdtek átállni a felhőalapú technológiára. Ennek köszönhetően az adatok telemetriás rendszer segítségével bárhol, bármikor hozzáférhetők.
„A technikai-technológiai háttér már kellően fejlett hazánkban is, a nehezebb feladat olyan dolgozókat találni, akik ezeket a rendkívül modern eszközöket kezelni, az adatokat pedig értelmezni és alkalmazni tudják. Talán utóbbi jelenti a nagyobb problémát. Szerintem a gazdaságok még nem tudják, nem látják, hogy a keletkezett adatnak milyen értéke van. Pedig ezek az adatok ténylegesen is forintra válthatók, mert ha mondjuk tudjuk, hogy egy adott terület jó termőképességű, akkor annak árbefolyásoló szerepe van a bérbeadásnál. Egyelőre az agráriumba még nem épült be az, hogy a gyűjtött adatok befolyásolják a termőföldpiaci folyamatokat”, világít rá egy kevéssé ismert összefüggésre Dr. Milics Gábor
A másik fontos kérdés, hogy a gyűjtött adatokat hogyan kezelik kiberbiztonsági, adatbiztonsági szempontból. Ez talán még kevésbé van meg a fejekben, mint az adatok értéke – a biztonságtudatosság gyerekcipőben jár.
Mindenki szintet lép?
Arra vonatkozóan nincsenek egzakt információk,, hogy ma Magyarországon hány gazdaság és milyen mértékben él a digitális rendszerek adta előnyökkel. Annyi azonban kijelenthető: a tendencia felfelé ível, az agráriumban mindenképpen bővül az alapadatok gyűjtése.
| Drónhasználat – vegyes a kép
Óriási perspektíva van a drónok mezőgazdasági használata előtt, de még a légi út is rögösnek bizonyul. Jelenleg egyetlen növényvédő szer, egy rovarölő légi, azaz drónos kijuttatása engedélyezett, bár számos engedélyeztetési kérelem hever az illetékes hatóságok asztalán. Ugyanakkor korlátozások nélkül használhatók a drónok növénykondicionáló, deszikkáló készítmények kijuttatására, az úgynevezett multispektrális drónok pedig átfogó képet tudnak adni adott növényállomány aktuális állapotáról. A drónok képesek a készítmények pontszerű kijuttatására is, ami lényegesen költséghatékonyabb és környezetbarátabb, mint az állománypermetezés. Nem mellesleg akkor is használhatók ezek az eszközök, amikor a földön járó gépek az esetleg hirtelen lehulló sok csapadék miatt nem tudnak rámenni a területre. |
„Ez részben annak a kényszernek is tulajdonítható, hogy az Európai Unió kötelezővé tette az elektronikus gazdálkodási napló használatát, ami egyfajta jelentési kötelezettség az állami szféra felé – magyarázta a szakember. – Ezen kívül vezetni kell a permetezési naplót, továbbá arra is van törekvés, hogy a talajminta-vételi adatokat egységes adatbázisban tárolják és kezeljék. Az adatmozgás tehát megvan, a kérdés az, hogy a kapcsolódó feladatokat milyen szakmai mélységben sikerül ellátni és hogyan tudnak a gazdaságok mindehhez alkalmazkodni, sikerül-e a kisebbeknek is szintet lépni.”
