A modern építőipar már messze nem csak a tégláról, a betonról és az acélról szól – a digitalizáció ezen a területen is egyre nagyobb teret nyer. Automatizált munkagépek, autonóm felmérő és térképező rendszerek, 3D modellezés, az elmaradhatatlan mesterséges intelligencia alkalmazása mind-mind jó példa a digitalizáció térnyerésére ebben az iparágban is.
◼︎ Építőipar
Magyarországon ma az építőipar a legkevésbé digitalizált ágazatok egyike – adja meg az alaphangot a szektor fejlettségének értékeléséhez Rózsa Szabolcs habilitált egyetemi docens, a BME Építőmérnöki Karának dékánja. Ebből viszont egyenes módon következik, hogy az építőipar költséghatékonyságát nagy mértékben lehetne javítani digitalizációval és automatizációval. Szintén ebbe az irányba nyomja a vállalatokat, hogy egyre korlátozottabban áll rendelkezésre a munkaerő és az alapanyag-ellátás sem mindig optimális.
Egy másik rendkívül fontos kérdéskör a fenntarthatóság. „Tudjuk, hogy az épített környezet a szén-dioxid kibocsátás nagyjából 40 százalékáért felelős. Ebbe nemcsak az építési folyamat, hanem az épületeink üzemeltetése és az építőanyag-gyártás is beletartozik. Mindhárom szegmens hatékonyabbá tételének kulcsa szintén a digitalizáció. 2025-ben, de még a következő évtizedben is ez lesz a legfontosabb kihívás az építőipar számára. Úgy gondolom, egyre fontosabb, hogy valamennyi folyamatot digitalizáljuk és automatizáljuk, így a kivitelezést és később az üzemeltetést is, mert ez komoly megtakarítást eredményezhet kivitelezőnek és felhasználónak egyaránt”, mondja Rózsa Szabolcs.
Digitális modellek
A szakember szerint e cél elérése érdekében elengedhetetlen az épületinformatikai (building information management, BIM-) rendszerek és modellek használata. Ez praktikusan az jelenti, hogy a szakemberek a tervezés során elkészítik az épületek virtuális ikreit, azaz lemodellezik az egész építési folyamatot. Így a különböző szakágak (épületgépész, szerkezettervező stb.), amelyek eddig külön-külön, részben egymástól függetlenül dolgoztak a saját terveiken, a virtuális térben immár egyetlen közös BIM- modellben dolgozhatnak és korrigálhatják a részleteket. Ez jelentős költségmegtakarítást hozhat, hiszen korábban sokszor megesett, hogy már csak a kivitelezés során derült ki, hogy az egyes szakterületek tervei ütköztek egymással. Nagy lökést adhat a BIM-rendszerek terjedésének, hogy 2024 október elsejétől az állami beruházások esetében alapkövetelmény az épületinformatikai modellezés, illetve menedzsment.
„Képzeljünk el egy olyan, 3D-ben bejárható digitális épületmodellt, amely nemcsak építészeti adatokat tartalmaz, hanem információt nyújt a szakági adatokról is, például a hűtés-fűtés rendszerről, a vízvezeték hálózatról vagy az elektromos hálózatról. A BIM-modell egy olyan okos és virtuális épületterv, amelyben az együttműködő szakemberek az objektumokhoz igény szerinti paraméterezhető információtartalmat rögzíthetnek. A modell egyfajta adatbázisként is működhet, amelyből akár egyetlen gombnyomással lehívhatók az éppen szükséges adatok, például hogy hány ajtót kell megrendelnie a kivitelezőnek”, magyarázza a megoldás előnyeit az egyetemi docens.
| Nyomtass házat!
A 3D-nyomtatás már az építőiparban is megvetette a lábát. A házak építőelemeit (vagy akár az egész házat) a betáplált digitális tervek alapján egy 3D-nyomtató automatikusan készíti el olyan anyagok felhasználásával, mint a beton, a speciális polimerek vagy éppen újrahasznosított műanyagok. A technológia számos előnyt kínál a hagyományos építési módszerekkel szemben. Szabadabban alakítható formákat, nagyobb hatékonyságot és termelékenységet kínál, csökkenti az anyagfelhasználást, kevesebb hulladékot termel, csökkenti a szállítási igényeket és segít csökkenteni az építési projektek karbonlábnyomát. Nem utolsósorban pedig megoldást nyújt az ebben az ágazatban is mind nagyobb gondot jelentő, krónikus munkaerő-hiányra. |
A modellnek hasznát veheti a későbbiekben az üzemeltetés is, hiszen naprakész információkhoz juthat például arról, hogy hány ajtó van az épületben, és ezeken mikor kell elvégezni a megelőző karbantartásokat, vagy milyen csövek és kábelek rejtőznek a falak mögött. Mindennek köszönhetően pedig pontosan tervezhetővé és kalkulálhatóvá válik az üzemeltetés. A digitális modell nem utolsósorban a fenntarthatósághoz is hozzájárul, ugyanis egy épület bontásánál rögtön tudható, hogy az épület mely összetevőit lehet kinyerni és újrahasznosítani, ahelyett, hogy azokat ismételten le kellene gyártani, további széndioxid-mennyiséget bocsátva a levegőbe.
MI a tervezésben és a kivitelezésben
Az építőiparban sem kerülhető meg a mesterséges intelligencia jelenléte és használata. Ahogy arra Rózsa Szabolcs rámutatott: az MI-nek a tervezésben és a kivitelezések ellenőrzésében is nagy szerepe lehet a jövőben.
„Az MI-alapú tervezőprogramok felvázolhatnak különböző tervváltozatokat, amelyeket majd a mérnökök értékelnek és döntenek arról, hogy melyik az optimális a megrendelő szemszögéből – fogalmazott. – Másrészt a kivitelezés során, amikor az előbb említett BIM-modelleket is építjük, lehetnek eltérések, ami azt igényli, hogy az épületeket a megvalósítási fázisban is folyamatosan térképezzük, a környezetüket felvételezzük. Ezt ma már jellemzően lézerszkennerekkel, mobil térképező-rendszerekkel végezzük, melyek másodpercenként akár egymillió pont felvételezésére is képesek. Ez óriási adatmennyiség, amelynek a kiértékelésében segítséget nyújthat a mesterséges intelligencia.”
A szakember szerint összességében a mesterséges intelligencia térnyerése nem gyengíteni fogja az építőiparban tevékenykedők, főleg az építőmérnökök munkáját, hanem inkább segíteni – használatával a szakembereknek több értékes ideje marad kreatív feladatok elvégzésére.
