Az év, amelyet a kibertér történetének egyik legsötétebb időszakaként tartanak majd számon. 2024 során számos jelentős kiberbiztonsági incidens rázta meg a világot, amelyek során több mint 1 milliárd adatrekord került illetéktelen kezekbe, és számtalan informatikai rendszer vált használhatatlanná.
◼︎ 2024 a hackerek szemével
A statisztikák hátborzongató képet festenek. Az ellopott adatok száma meghaladta az 1 milliárd rekordot, miközben egyre összetettebb és kifinomultabb módszerekkel dolgoznak a kiberbűnözők. Az érintett szektorok között megtalálhatók az egészségügy, a telekommunikáció, a közlekedés és még a katonai szektor is. Nézzük meg közelebbről néhány kulcsfontosságú esetet és azok következményeit!
Az AT&T katasztrofális éve
Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó incidens az AT&T telekommunikációs óriást érintette. Két különálló adatvédelmi botrány is napvilágot látott, amelyek során összesen több mint 180 millió ügyfél adatait kompromittálódtak. Az első eset márciusban történt: akkor több mint 73 millió jelenlegi és korábbi ügyfél adatai (teljes név, email cím, postai cím, telefonszám, társadalombiztosítási szám, születési dátum) szivárogtak ki.
A második, júliusban bejelentett eset során a hackerek több mint 110 millió ügyfél metaadatait – a hívások időpontjait, telefonszámokat és a hívás helyszíneire vonatkozó adatokat – szerezték meg egy harmadik fél rendszeréből. Az AT&T szerint az adatok ugyan nem közvetlenül az ő rendszereikből szivárogtak ki, hanem a Snowflake nevű felhőszolgáltató platformjáról, ez azonban nem csökkenti a vállalat felelősségét. Az év végére újabb súlyos fenyegetésre derült fény: októberben kiderült, hogy egy kínai kötődésű hackercsoport, a „Salt Typhoon”, behatolt az AT&T és más amerikai távközlési cégek rendszereibe.
Egészségügyi adatok a célkeresztben
Az egészségügyi szektor továbbra is vonzó célpont a hackerek számára, hiszen a betegek személyes és orvosi adatai rendkívül értékesek a feketepiacon, 2024-ben számos incidens történt ezen a területen.
Az ausztrál MediSecure nevű elektronikus receptszolgáltató áprilisban közel 12,9 millió ügyfele személyes és egészségügyi adatainak ellopásáról volt kénytelen számot adni – ezt az ausztrál történelem egyik legnagyobb adatbiztonsági incidenseként tartják számon. Az ellopott adatmennyiség 6,5 terabájtot tett ki, az adattömeget feltételezhetően zsarolóvírus segítségével csikarták ki.
Májusban az Ascension Health System, amely 140 kórházat üzemeltet az Egyesült Államokban, esett zsarolóvírus-támadás áldozatául – mint kiderült, egy alkalmazott töltött le véletlenül egy kártevőt. Az incidens során több intézményben le kellett állítani a sürgősségi ellátást, mivel az IT-rendszerek megbénultak. A támadók érzékeny betegadatokhoz is hozzáfértek, amelyeket később nyilvánosságra is hoztak.
Még rosszabbul járt a Synnovis, egy londoni patológiai (kórélettani) laboratórium. Az incidens során 300 millió betegtranzakció adatai kerültek veszélybe több évtizedre visszamenően. A támadás hetekre megbénította az egészségügyi szolgáltatásokat, ami súlyos következményekkel járt a betegek ellátásában.
Hitelesítés nélkül a felhő sem biztonságos
Az AT&T kapcsán már esett szó a Snowflake-ről. A felhőszolgáltató rendszeréből más cégek adatai is kikerültek: a Ticketmastertől például 560 millió ügyfél személyes információit töltötték le, amelyekért 500 ezer dolláros váltságdíjat kértek. Az esemény során a támadók egy korábbi alkalmazott demófiókjának belépési adatait szerezték meg, amelyet nem védett kétlépcsős hitelesítés. Ez lehetőséget adott számukra, hogy hozzáférjenek a Snowflake rendszerében tárolt adatbázisokhoz.
| Egy tiszteletbeli incidens
Szigorúan véve nem biztonsági incidens volt, de mégis 2024 egyik legnagyobb informatikai káoszát idézte elő a Crowdstrike nevű cég, amikor hibás Windows szoftverfrissítést küldött számítógépek millióira szerte a világon. A hiba nyomán sorra álltak le légitársaságok, bankok vagy egészségügyi szolgáltatók. A legnagyobb vesztes a Delta Air Lines volt, amely a több napos fennakadás miatt 500 millió dolláros veszteséget szenvedett el. A reptereken kígyózó sorok kézzelfoghatóvá tették, amit eddig is tudtunk, vagyis hogy mindennapi életünk mennyire függ a globális informatikai szolgáltatásoktól. |
Az eset rávilágított a biztonsági intézkedések fontosságára, különös tekintettel a kétlépcsős hitelesítés alkalmazására és a hozzáférések rendszeres felülvizsgálatára. Az ügy kapcsán világossá vált, hogy a felhasználók és a vállalatok közötti bizalom fenntartása érdekében a biztonsági protokollok szigorítása elengedhetetlen.
Katonai akciók
Májusban a brit Védelmi Minisztérium által használt (külső) bérszámfejtési rendszert érintette támadás. Ennek során nevek és bankszámlaadatok mellett a Királyi Haditengerészet, a Hadsereg és a Királyi Légierő tagjainak több évre visszamenő adatai kerültek ki. Az incidenst követően a minisztérium azonnal offline állapotba helyezte a külső fél által üzemeltetett rendszert, és vizsgálatot indított; ennek megállapításai szerint katonai titkok nem kerültek nyilvánosságra. A médiában Kínát gyanúsították a támadással, de ezt hivatalosan nem erősítették meg.
A magyar védelmi szektor sem úszta meg az évet. November közepén röppent fel a hír, hogy egy zsarolóvírusos támadásokban „utazó” hackercsoport, az Inc. Ransomware ellopta a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt. (VBÜ) anyagait a cég fájlszerveréről, majd titkosította magát a szervert, és ötmillió dollárt követelt azért, hogy a dokumentumokat visszaadják. A zsarolók szerint 1 terabájtnyi adat jutott a birtokukba (ezekről képernyőfotókat is közzétettek); az információk között védelmi beszerzésekről és belső levelezésről is szó van. A magyar fél a jelek szerint nem fizetett, mert lapzártánk idején 1 millió dolláros kikiáltási áron elindult a licit az ellopott adatokért.
Az informatikai cég sincs biztonságban
Az informatikai nagyvállalatok sem tudták megúszni a támadásokat. A Dell májusban jelentett adatvédelmi incidenst, miután egy kiberbűnöző azt állította, hogy ellopta 49 millió személy adatait. A kompromittált adatok között nevek, postai címek és rendelési azonosítók is szerepeltek, pénzügyi információk, email-címek és telefonszámok azonban nem. Ennek köszönhetően az ügyfeleket végül nem érte nagy kár.
