Egy brit startup, az Opteran egy új, „természetes intelligenciának” nevezett rendszert fejlesztett, amelyet egy Mars-szimulációban tesztelnek egy űrroveren. A rendszert rovarok agyának működése inspirálta.
Az alapötlet a Sheffieldi Egyetem kutatásain alapul, ahol tudósok a rovarok idegrendszerét tanulmányozták, és felfedezték azok hihetetlen neurológiai hatékonyságát. Például a méhek agya mindössze egymillió neuront tartalmaz, szemben az emberi agy 86 milliárdjával, mégis képes komplex navigációra, akadályok elkerülésére és kommunikációra rendkívül energiahatékony módon.
Az Opteran mérnökei arra gondoltak, hogy a rovarok agyműködését visszafejtve olyan algoritmusokat alkothatnak, amelyeket autonóm robotok irányítására is fel lehet használni. Ezt az elvet nevezték el „természetes intelligenciának.” 2019-ben megalapították az Opterant, hogy ezt a technológiát kereskedelmi célokra is hasznosíthassák, és a világűrt hamar ideális tesztkörnyezetként azonosították.
Az „Opteran Mind” nevű szoftver látásalapú mélységérzékelést biztosít késlekedés nélkül, minimalizálja az energiafogyasztást, és lehetővé teszi, hogy a roverek sokkal gyorsabban és hatékonyabban mozogjanak emberi beavatkozás nélkül. A szoftver könnyű, kompakt és nem igényel súlyos eszközöket, mint például a hagyományos kamera-rendszerek. Ennek köszönhetően a roverek gyorsabban és messzebbre juthatnak el.
A fejlesztés felkeltette az Airbus Defence and Space érdeklődését, amely jelenleg az Opteran szoftverét teszteli a Mars Yardban, egy Marsot szimuláló környezetben. A projektet az Európai Űrügynökség (ESA) és a Brit Űrügynökség is támogatja. A tesztelési fázis után a technológia telepítésére és kereskedelmi forgalmazására kerül majd sor.
Az Opteran számára azonban a világűr csupán az egyik állomás: céljuk, hogy az Opteran Mind rendszert föld alatti bányákban, a földfelszínen, a levegőben és távoli égitesteken is alkalmazzák, lehetővé téve, hogy ezek a gépek természetes élőlényekhez hasonlóan szabadon és hatékonyan működhessenek.
